World behind my wall

Sziasztok! Meghoztam a folytatást, ami igazi semmittevős napot ír le. Jó olvasást hozzá! :D Egy pár szónak most is örülnék!

 6.: Hármasban

Reggel óvatosan kimásztam Barbi alól, aki még ezt sem vette észre, annyira aludt. Egy darabig csak megbabonázva néztem, majd úgy döntöttem, hogy csinálok neki reggelit.

-          Szia, Tom! Mit csinálsz? – mentem le ugrálva a lépcsőről

-          Reggelizem, ahogy látod! De mitől van ilyen jókedved? Csak nem…. – nézett rám sokat sejtő mosollyal 

-          Na, menj a tudod hova, nem volt semmi. – vigyorogtam, mint egy kis tini

-          Jól van öcsi, értem én; nem akarsz beszélni róla.

Ezalatt már javában készítettem a Barbinak szánt reggelit, majd felvittem a szobámba.

-          Jó reggelt szerelemem! – csókoltam meg

-          Szia, Bill! Hmm… ágyba kaja? – nézett rám egy mosoly kíséretében

-          Neked mindent kicsim.

Mindketten megkajáltunk, majd gondolkozni kezdtünk, hogy mit csináljunk ma. Azt tudtam, hogy ha most kimegyek vele az utcára csak így, akkor azonnal lebukunk, ami nem tenne jót a friss kapcsolatunknak. Ezért úgy gondoltam, hogy maradjunk itthon és nézzünk valami romantikus filmet.

-          Tom, jössz velünk filmet nézni? – mentem át a szobájába, kopogás nélkül

-          Nézzek veletek valami full nyálas szerelmes filmet és nézzem végig a csöpögéseteket? Kösz, kihagyom.

-          Ne legyél már ilyen! Megnézzük az általa választott filmet, majd te is mutatsz egyet! Gyere már! – köny9örögtem, tulajdonképpen nem is tudom, hogy miért

-           Jó, de akkor valami brutál horror legyen a másik!

Még csináltam négy adag popcornt és indulhatott is a DVD. Nem mondom, hogy hű de nagy film lett volna a romantikus vígjáték, de azért tetszett. Persze Tom halálra unta magát, és ha jól láttam el is aludt egyszer.  Legalább addig sem beszélt.

Miután vége lett felkeltettem a bátyámat és megnéztünk egy horror filmet, amit ő választott. Barbi nem kicsit ijedt meg egy-egy jelentenél. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a film elejénél még mellettem ült, csak a kezemet fogta, a végénél pedig már teljesen az ölemben volt.

-          Vége van már? – kérdezte tíz percenként

-          Nincs, de nem kell nézned, ha nem akarod. Ki mehetünk, ha neked úgy jobb. – simogattam a hátát

-          Nem kell, kibírom! Megnézem, de azt nem garantálom, hogy aludni is fogok két- három napig.

-          Te inkább a romantikus filmeket szereted jobban? Semmi akció vagy horror? – kérdezte Tom, de fel sem nézett a filmből

-          Nem, nem szeretem az erőszakot. Inkább vígjátékokat nézek szívesen. – válaszolt, de alig fordította a fejét Tom felé

-          Twilight-ot azért meg merted nézni? – poénkodott a bátyám, saját viccén nevetve

-          Tom! – szóltam rá erősen – Hagyd abba! HA fél, akkor fél; nem lehet mindenki olyan mint te vagy én.

-          Jó, bocs, csak hülyültem.

Hamar elcsendesedett a szoba és újra a filmre koncentráltunk, illetve Barbi arra, hogy minél kevesebbet lásson belőle. Miután vége lett a filmnek Tom elment a szobájába, mert elmondása szerint randija lesz. Ketten maradtunk Barbival, így csak egymáshoz bújva szerelmeskedtünk éjfélig. Ekkor úgy gondoltunk, hogy most már ideje elmenni, fürdeni. Először ő ment majd én. Hajnali kettő felé nyomott el minket az álom, úgy ahogy tegnap is. 

World behind my wall

Sziasztok! Meghoztam az új részt,így egy hónap elteltével, amiben David szemétkedik egy kicsit Billel. Jó olvasást hozzá! :D

5.: I’m not afraid

Első gondolatomat el kellett vetnem, nem anyu volt, hanem Barbi.

-          Jó reggelt édes. – mosolyogtam rá, mire elpirult

-          Szia, Bill, csak szólni akartam, hogy elmegyek. – mosolygott, miközben magam mellé húztam

-           Muszáj elmenned? – pillantottam rá kétségbeesetten, miközben puszilgattam

-          Nem, tulajdonképpen, csak azért akartam, hogy ne zavarjak, ha esetleg programod van. – mondta őszintén, mire felnevettem

Miután felöltöztem kimentünk a konyhába, ahol Tom már tevékenykedett.

-          Sziasztok! –nézet végig a barátnőmön, majd elismerően rám

-          Barbi, ő Tom a bátyám és fordítva! – mutattam be őket egymásnak, mire ők két puszi kíséretében köszöntek egymásnak

Leültünk reggelizni, ami ma tojásrántotta volt. Kiderült, hogy Barbi is vegetáriánus, és állatvédő. Több szervezetet is támogatott már, az állatok megmentésére és gyógyítására. Öröm, volt hallgatni, hogy mennyit jótékonykodott még úgy is, hogy nem anyuci és apuci pénzeli.

-          Ma be kell mennem próbálni, de te is jöhetsz velem, ha szeretnél. Később pedig elmehetnénk valahova. 

-          Rendben, csak előbb segítek a bátyádnak….

-          Nem, nem menjetek csak, fiatalok vagytok…

Komolyan mintha, Tom ötven éves lenne. Hamar elkészültem, ezért Barbihoz mentünk először, hogy lezuhanyozzon és átöltözzön.

-          Szép lakásod van! – néztem körbe, miközben rá vártam

-          Köszönöm, még anyuék vették nekem az egyetemi éveimhez, hogy ne kelljen kollégiumban élnem.

-          Egyetemre jársz? – kérdeztem döbbenten

-          Nem, nem vettek föl, plusz a tandíjat ki sem bírnám fizetni.

Ezután már indultunk a próbaterembe, ahol David már megint kioktatott, hogy hogyan kell énekelni meg minden ilyen egyéb. Egyébként nagyon jó hangulatban telt az egész, tekintve, hogy ott volt a barátnőm, aki mindvégig engem figyelt. Tudtam, hogy most nincs zene, nem tévedhetek, és egy hang sem csúszhat félre. Mikor már harmadszor próbáltatta el velem David ugyanazt rájöttem, hogy mit akar, ezért félre hívtam úgy, hogy a Barbi ne hallj meg a beszélgetésünket.

-          David, tudom, hogy azért csinálod, hogy minél később és kevesebb időd tudjak Barbival tölteni! Miért vagy velem ilyen?

-          Mert nem akarom, hogy minden a karrieredre menjen. Szerelmes vagy, majd kihevered, én sem kis áldozatot hoztam a zenekarért, neked is kell! – förmedt rám a menedzserem

-          Nem érdekel, 16 éves korom óta nem volt egy normális barátnőm, mert mindegyiket elüldözted mellőlem. Más 25 évesnek már családja van, nekem meg senkim.

Nemsokára hazamentünk ahol Barbi komolyra terelte a szót, pedig én mást terveztem.

-          Bill, ez nekem nem megy.  Érzem, hogy te nem akarod elmondani a rajongóknak, hogy mi együtt vagyunk, de én nem akarok bujkálni. Azt szeretném, hogy ha megkérdezik, hogy van-e barátom nyugodtan mondhassam, hogy van, a Tokio Hotel énekese. De az a helyzet, hogy félek tőlük, félek, hogy megtámadnak vagy bármi más.

-          Nem kell félned tőlük. Elfogom mondani nekik, csak nem most rögtön. Az előző barátnőimet sem mondtam el, mert tudtam, hogy nem lesznek velem sokáig. Téged viszont szeretlek, és nem hagyom Davidnak, hogy szétszedje a kapcsolatunkat a hülyeségeivel. Azt szeretném, ha velem maradnál és boldogan élhetnénk. Nem félek elmondani nekik, van bennem annyi, hogy eléjük állok ezzel a ténnyel. Ha valakinek nem tetszik, akkor max. már nem fog szeretni minket.  

-          De az nektek visszaesést jelent és kevesebb pénzt nem? – kérdezte már a sírás határán

-          Nem érdekel, annyi pénzem van, hogy akár életem végig eléldegélhetnék belőle. Szeretlek; hosszú idő óta szerelmet érzek egy lány iránt. Ne utasíts vissza ezért.  

Sikerült meggyőznöm, így nem hagyott el, ami nekem konkrétan világ végét jelentette volna.

-          Megígérem neked, hogy később be fogom jelenteni, hogy a barátnőm vagy.  És nem fog érdekelni más véleménye, csak az számít, hogy mi együtt legyünk. Szeretlek kicsim.

Nemsokára Barbi már a mellkasomon szuszogott, ami, így ennyi év után furcsa érzés volt, de határozottan jó. 

B.U.É.K.

TH-ban és sikerekben gazdag újévet kívánok minden olvasómnak!

World behind my wall

Sziasztok! Egy hosszabb kimaradás után meghoztam a következő részt, ami mérföldkő Bill életében. Jó olvasást hozzá! :D

4.:  Romantikus

Az előző randi után úgy gondoltam, hogy inkább itthon lepem meg valamivel.  Reggel mikor beértem a stúdióba már úgy kezdtem, hogy bementem Davidhoz:

-          David lenne egy olyan kérésem, hogy szeretném előbb befejezni a próbát! – mondtam ki egy szuszra

-          Miért? – ja, ilyen bőbeszédű, ha valamivel el van foglalva

-          Mert szeretném meglepni Barbit egy ebédfélével, ami nem egy órás munka.

-          Ki az a Barbi és miért? – fel sem nézett az irataiból, csak félvállról beszélt hozzám

-          David, letennéd azokat egy percre? Nem mondták neked, hogy modortalanság, amit csinálsz? Egyébként a barátnőm és csak mert.   

-          De akkor ki fog próbálni? Bill mondtam, hogy a magánéleted nem mehet a karriered rovására! – tette le végre a papírokat

-          Nem fog semmi a karrieremre menni, ma a fiuk bent maradnak, zenés próbán én meg majd utána maradok egyedül! Te sem gondolhatod komolyan, hogy örökre egyedül leszek ez miatt?

-          Legyen, de ebből ne csinálj rendszert oké?

Szóltam a fiuknak, hogy kezdjék el nélkülem, mert elmegyek, csak holnap leszek bent, ami nekik elvileg szabadnap.

Gyorsan bevásároltam, ami max két óra lett volna, de folyton autogramot kellett osztogatnom, közös fénykép kellett, beszélgetni a rajongókkal.

-          Miért te vásárolsz? –kérdezte az egyik lány, mikor feleszmélt a bámulásból

-          Hát, mert most ilyen kedvem volt, Tom meg különleges kaját akar enni. – mosolyogtam rá bájosan

-          És ő hol van? – jött az újabb kérdés

-          Studióban. Én holnap megyek, úgyhogy ma én vagyok a soros.

Kész rémálom volt megszabadulni tőlük, de sikerült. Hál’ istenek a kaja sem olvadt fel, amíg hazaértem.

Úgy döntöttem, hogy valami igazán finomat, valami ütőset csinálok neki. Tudtam róla, hogy agyon édesszájú ezért csokitortát is megpróbáltam sütni, több-kevesebb sikerrel.

-          Szia kicsim, mit csinálsz? – jött be a konyhába anyu

-          Sütök, főzök, próbálom nem szénné égetni a kaját. – mosolyogtam rá két puszi között

-          Kinek lesz ennyi minden? – lépett be apu is

-          Randim lesz, és ezért; de nem kell aggódni max a Barbi meg én kapunk ételmérgezést! –nevettem saját magamon

-          Randi?? Barbi?? Én miért nem tudok erről semmit? Titkolózunk előttem fiacskám?

-           Dehogy, csak még nem látom azt, hogy eljött volna az ideje, annak, hogy találkozatok.

Miután letudtam anyut is mehetett tovább a készülődés. Mikor végre valahára végeztem a kajával mehettem átöltözni.

Lezuhanyoztam, majd alsónadrágban megálltam a gardróbom előtt és tanakodtam, aminek a vége az lett, hogy jöjjön Natali, a sminkesünk.

-          Na, mi a baj Bill? – na, ja ő már megszokta ezt tőlem

-           Nincs egy göncöm se! A hajam lenőtt, a kinézetem botrányos, de komolyan!

-          Semmi baj, itt van egy kisebb háznyi cuccod, a hajad meg megcsinálom, csak ülj le, mert amilyen magas vagy, nem érlek fel!

Nat kivágta a hajam, aminek következtében kosz lett a lakásban, majd adott tanácsokat, hogy mit vegyek fel.

A végén Toby küldtem el Barbiért, hogy én addig nyugodtan elkészülhessek.  Fekete csőnadrág, fehér izompólóval és egy levés parfüm és már kész is vagyok. 

A házban terjengtek a frissen sült torta és a kaja illatai, ami még jobban megbolondította, az amúgy is vanília illatú házat.

A randi elején egy kicsit feszült volt a hangulat, de hamar feloldódtunk, igaz, miután megittunk egy pohár vörösbort. A vacsora nagyon jó hangulatban telt, imádta a csokitortámat és a ház hangulatát is egyaránt.

-          Bill ugye most nem azt akarod, amire gondolok? – lett hirtelen komolyabb, amitől meg is ijedtem egy picit

-          Dehogy, nem vagyok olyan, ráérünk, nem kell siettetni semmit.

Úgy döntöttünk, hogy ma nálam alszik, de természetesen külön ágyban, ezért megágyaztam neki a vendégszobában.  Mire Tom hazaért elcsendesedett a ház, bár én még fent voltam és TV-t néztem a nappaliban.

-          Hát te? Azt hittem, hogy már rég ágyban vagy! – döbbent meg a bátyám

-          Nem tudok aludni! – jelentettem ki halkan

-          Miért beszélsz halkan? 

-          Itt van Barbi; fent alszik a vendégszobában.

-          Mi a…..? Miért nem veled? Ember normális vagy? – förmedt rám, szokás szerint

-          Nem akarja elsietni, szívem szerint vele aludnák, de nem akarom elijeszteni magam mellől az egyetlen nőt, akinek nem a pénzem kell.

Tom hamar elment aludni, ami nekem jó hír volt, mivel egyedül lehetettem a gondolataimmal. A következő emlékem, hogy valaki simogatja az arcom és halkan beszél hozzám, de nem láttam tisztán. Anyu? 

World behind my wall

Sziasztok! Meghoztam a történet folytatását, amiben Barbi már több szerepet kap. Vajon kialakul köztük valami, vagy csak egy újabb vakvágány Bill életében? Ki fog derülni, nem is olyan sokára. Addig is jó olvasást hozzá, és ne felejtsetek el véleményt hagyni. :)

3.:  Találkozás

Hetekig nem kerestük egymást Barbival, már kezdtem azt hinni, hogy nem is érdeklem, csak bemeséltem magamnak, hogy rámosolygott. Úgy gondoltam, hogy majd keres ő, ha szeretne valamit, de egyből megváltozott a véleményem, miután leültünk Tommal beszélgetni, egy borongós hajnalon.

-          Öcsi, ez így nem lesz oké. Már hetek óta csak szenvedsz itthon. Megpróbáltad felhívni egyáltalán? – ült le velem szemben Tom két bögre kakaóval és egy pokróccal

-          Nem, majd ha akar valamit, akkor hívni fog. – mondtam ki szerintem tök logikus választ

-          Öcsi, hol élsz te? Ha nem kezdeményezel, akkor nem lesz belőle semmi. Ugye nem gondolod, hogy elhiszi neked, egy sztárnak, hogy bejön neked. Azt hiszi, hogy szórakozol vele. Azt is gondolhatja, hogy kamu számot adtál neki. Légy már férfi egy kicsit! – ajaj, lehet, hogy örökre elvágtam magam a lánynál?

-          De mi van, ha ő vág át engem? Ha barátja van, esetleg férje és gyerekei? Nem akarok csalódni. – hajtottam le a fejem

-          Ha meg sem próbálod, akkor fogod bánni, hogy miért nem tetted meg. Bill ezek közhelyeknek hangzanak, de nem azok. Lépned kell, ha szeretnél valamit.

-          Csak hívjam fel?

-          Nem Bill, egyből kérd meg a kezét. Miért mit akarsz még csinálni?

Miután kioktatott a bátyám úgy döntöttem, hogy nem várok tovább felhívom estefelé, hogy ne zavarjam a munkaidejében.

Idegtépően lassan jött el az este, mikor is bátorkodtam felhívni a lányt, aki annyira tetszik nekem.

-          Szia! – köszöntem remegő hangon

-          Helló! – hallottam a hangján, hogy ő sincs jobb állapotban, mint én

-          Arra gondoltam, hogy megkérdezem, hogy nincs-e kedved eljönni velem valahova?

-          Nagyon szívesen elmennék veled. – hallottam, hogy mosolyog

-          Neked mikor lenne jó és hol? – a szemem sarkából láttam, hogy Tom ugrál és nevet

-          Holnap én ráérek egész nap, a helyet viszont döntsd el te. – nevetett

Megbeszéltük, hogy holnap találkozunk az étterem előtt.

Ma még sok dolog várt rám, ugyanis el kellett döntenem, hogy mit vegyek fel, hogy álljon a hajam, melyik kocsival menjek. Lehet, hogy ezek csak ki s apróságoknak tűnnek, de nekem nem azok, szeretek minden apró részletre figyelni.

Este úgy döntöttem, hogy holnap még lesz időm gondolkodni pár dolgon, ezért inkább elmentem aludni.

Az éjszakám nyűgösen telt, forgolódtam, kijárkáltam, ettem, dohányoztam és még sok mindent, de nem emlékszem.

Reggel fáradtan ébredtem fel, ami nem tett jót a külsőmnek sem.

-          Öcsi, szedd rendbe magad a randira, különben sikítva fog futni a lány.

-          Előlem vagy utánam?  - szellemeskedtem, miközben csináltam magamnak kaját

-          Inkább előled. – nevetett ki a bátyám evés közben

Gyors lezuhanyoztam, ami viszonylag jót tett, majd megborotválkoztam és felöltöztem, a „randis szerkóba”. Nem nagy cucc az egész, csak egy fekete izompóló, fekte bőrdzsekivel, koptatott csőnadrággal és egy bakancsfélével plusz pár kiegészítő. Belőttem a hajamat, amit most már nem nagy dolog megcsinálni.

-          Öcsi, ha nem indulsz el, akkor el fogsz késni, de nagyon. – jött be a szobámba Tom, mire én azonnal futottam is

Úgy döntöttem, hogy a fehér Audimmal megyek, amivel nem kell sietnem, nem is kell szűkösködnünk benne, mert én is elférek benne fekve ( na jó, csak majdnem ).

-          Szia. – köszöntem Barbinak az étterem előtt

-          Szia. – nézett fel rám, kicsit megilletődve

-          Mit szeretnél csinálni? – kérdeztem tőle, mire elpirult

Végül úgy döntöttünk, hogy beülünk McDonals- ba, ahol van vegakaja is. Nem volt rossz kaja, csak mondjuk úgy, hogy a kutyám különbet eszik.

-          Na és most mit szeretnél, ezután, a pompás kaja után? – szerencsére vette a poént és ő is nevetett

-          Nem tudom. Bevallom őszintén nem gondoltam, hogy felhívsz és, hogy eljössz a megbeszélt randira.

-          Nem szoktam hazudni lányoknak. Max a kutyáimmal játszok, de a lányok szívével nem,  - legalábbis nem direkt  

-          Ezt jó tudni rólad.

Eközben egy parkban sétáltunk, ahol leültünk egy padra, oda, ahova senki nem jönne, annyira eldugott a hely.

Megpróbáltuk megismerni egymást, megpróbáltam megnyílni előtte és minden kérdésére hazugság nélkül válaszolni. Voltak olyan kérdései, amikre nem válaszoltam, de az csak is azért volt, mert vagy a legféltettebb magánéleti téma volt, vagy szakmai titok, amit nem adhatok ki, mert David megöl engem.

A randi végén hazavittem, a lakásába, majd én is hazamentem, és mindent elmeséltem Tomnak, aki végre valahára nem oltott be.

Semmi erőm nem volt a nap végén, ezért gyorsan lezuhanyoztam és vártam, hogy mit hoz a holnap.