Sziasztok! Meghoztam a harmadik részt,remélem tetszeni fog. :) Jó olvasást!
3.rész: Egy hosszú nap
- Jó reggelt öcsi! – én tök álmosan
- Szia. – ikrem még mindig döbbenten
- Figyelj…..megtudom magyarázni!
- Hallgatlak!............ Áhhá! Szóval ez volt az amit nem mondhattál el telefonon! Tom kérlek lassan és az elején kezd. Kik ők?
- Igen ez volt az. Az van,hogy nyolc napja apa lettem. És azért vannak nálam mert Stella……meghalt. Mivel én vagyok a kicsik apja nálam maradnak.
- Ez komoly? Ááá nagybácsi vagyok!!! Úgy értem nagyon sajnálom Stellt. Ne haragudj,tudom még mindig rosszul érint.
- Igen Bill igaz. Egy kis fiú és egy kislány. Köszönöm,hogy próbálsz tekintettel lenni rám,de nem szükséges. Csak azt szeretném kérni,hogy segíts nekem. Ugye számíthatok rád?
- Persze mindenben melletted állok és támogatlak. De ha jól sejtem akkor még sok dolgunk van velük. - bólintottam – Hol kezdjük?
- Hát el kéne mondani anyuéknak,hogy nagyszülők lettek. És még van pár papír is ami fontos. Ja és nevet kell adni nekik.
- De azt nem kellett megadni szülés előtt?
- Nem tudom. De csak annyi van a kisszalagra írva,hogy Kaulitz…..
- Megfoghatom őket?
- Persze! Szerinted milyen név illik rájuk? Te jó vagy ebben!
- Öhmmm…… a fiú lehetne Chris nem?
- Chris Kauliz? Hmm jól hangzik. A lány pedig anyu neve után Charlotte lesz.
Ezek után elmeséltem Billnek az egész tegnap estét. Ő csendben végig hallgatott,csak ott kotyogott bele ahol szükségét érezte. E közben már a reggelit fogyasztottuk mindketten. Illetve Chris és Charlotte is,csak ők tápszert kaptak. Az etetést ketten oldottuk meg.
Egy órával később már rendes ruhában ültünk a kanapén mind a négyen.
- Még mi kell nekik? Gondolom a tegnap este után semmi kedved nem volt elmenni vásárolni baba cuccokat. Ja meg hogy állsz a papírokkal?
- Öhmm.. szinte minden kell még. A védőnő felírta nekem ezeket. Tehát: még több pelus, ruhák,cumik,cumisüveg,játékok,kiságyak festék,szobabútor. Papírok közül nem tudom mik hiányoznak,de mondták,hogy a hivatalba be kell mennem mert még kell valami. Ja meg anyuékat is el kell intézni.
- Oké. Akkor szerintem kezdjük az irodában. Aztán anyuék és úgy a boltok.
- Pfúú Bill nem fogunk végezni ilyen hamar. Szerintem örüljünk a fele dolgot sikerül elintéznünk.
- Akkor induljunk!
A megbeszéltek szerint először a papírokat intéztük. Tényleg nem hiányzott már sok dolog itt,egy órán belül már kész is voltunk az összes irattal. Csak egy-két aláírás kellet. Ezek után elindultunk anyuékhoz,közben pelust is muszáj volt cserélni. Útközben felhívtam aput:
- Szia apa.
- Szia Tom. Mi a baj? Tegnap voltál itt és már is hiányzunk?
- Öhhhmmm persze,hogy hiányoztok,de most valami egészen másért hívlak.
- Tom történt valami? Bill jól van? Fiam mondj már valamit!
- Nem semmi olyan dolog nincs. Bill pedig itt ül mellettem,és úton vagyunk hozzátok!...Szóval ezt nem mondhatom el telefonon,csak személyesen. Készüljetek fel mind a ketten anyuval. …….Most leteszem mert valami nyüzsgés van…..Szia.
- Szia.
Tényleg nem hazudtam, felébredtek a kicsik és mocorogtak. Bill felakarta venni őket e én intettem neki,hogy ne tegye,nem akartam bajt okozni. 10 perc múlva odaértünk anyuékhoz……Csöngettem.
- Sziasztok! - anyu,apu
- Helló! – Billel
- Mi volt az amit nem lehetett telefonon közölni? – Gordon
- Pfúúú….. üljetek le,légy szíves,nem lesz olyan könnyű mint hiszitek. – immáron a nappaliban ülve
- Tom mond már meg nekem,hogy mit rejtegettek a hátatok mögött.
- Nos az van,hogy mikor tegnap elmentem innen haza,Bill otthon vár majd elment bulizni,de nem ez a lényeg,hanem ami utána jött. Este 7 óra környékén becsöngettek hozzánk. Én gyanutlanul mentem ki,a ház előtt pedig, kettő rendőr állt. Én persze egyből a legrosszabbtól tartva azonnal Billre gondoltam,hogy történt valami. De nem. Ezekután egy vaskos mappát adtak át amiben az állt,hogy Stella meghalt…..- anyu félbeszakított
- Úristen! Mi történt? Hogyan?
- Nem tudom,vagyis nem emlékszem rá. Ott álltam az ajtóban az olvasás után 10 percig legalább. Na és ezek után jött a java. Stellat már nem a de a babákat megtudták menti.
- Nagyszülők lettünk?! – Gordon és anyu egyszerre
- Igen. És itt vannak a babák is. – mutattuk be őket
- Jaj de aranyosak. Mesélj róluk!
- Hát szerintem inkább rám hasonlít a kisfiú de egy kicsit a lány is. Stell külsejéből nem sokat örökölhettek. A Fiút Chris-nek a lány te utánad anyu Caharlotte-nak hívják. Már az irodából jöttünk mert kellett nekik papír. Képzeljétek Stella nem adott nekik nevet. Csak az volt a kezükre írva hogy Kaulitz. Amúgy csöndesek,és nem nagyon sírdogálnak. Ja és ma 8 naposak.
Majd anyuék még 2 órát játszottak velük. Eközben megígérték nekem,hogy segítenek amiben csak tudnak. Miután már kijátszották magukat és a picik és elaludtak szóltam anyuéknak,hogy mennünk kell. De ők makacskodtak és nem voltak hajlandók elengedni,csak akkor,amikor megmondtam,hogy még semmi nincs otthon.
Út közben elhatároztuk,hogy elmondjuk Gustavéknak is. Majd beszélünk Daviddal,hogy mi legyen most.
Georgék alig hitték el. Azt mondták,hogy remélik így majd komolyabb leszek,mint eddig voltam. És gratuláltak az apasághoz.
Ekkor jött a neheze,elmondani Davidnak. Róla pedig nem az hírlik,hogy megérti az ilyeneket. De bízom benne,hogy tévednek…..Beértem az irodájába, a stúdióba.
- Szia Dav!
- Á Tom! Szia. Gyere csak be mit szeretnél? – amikor nem a munkáról volt szó kedves embernek látszott.
- Az a helyzet – tudom ne fogsz örülni – apa lettem 8 napja. És azt szeretném kérdezni,hogy most mit csináljunk az ikrekkel?
- Először is gratulálok Tom,másodszor pedig vagy keresel nekik egy dadát,vagy bölcsibe viszed. Nekem nyolc. – váltott a menedzseri hangjára.
- David én nem akarom oda adni őket holmi vadidegen embereknek! Szerinted,ha ezt akarnám kérnék tőled engedélyt rá?
- Vávávárj! Azt mondtad ikrek? Kettő gyerek van?
- Igen! Egy fiú és egy lány. Na de akkor mi legyen?......David igyekezz már mert lemegy a nap,hamarosan etetni kell őket és pelust cserélni, ja és el kell menni a boltba.
- Nem érdekel Kaulitz mit csinálsz de a banda nem fog rá menni. Ez nem az én dolgom!
- Az igazság az,hogy épp a két ’G’ – től jövünk és ők azt mondták,hogy szünetelhetne a ban…..
- Nem,nem, nem és nem! A banda tabu! Nem tehetek róla,hogy ilyen helyzetbe kerültél! Old meg valahogy,de ne a zenekar árán.
- De David! Manapság egy sztár nem bízhat meg akárkiben,ezt te mondtad! Mi van ha valami baj történik mert odaadtam őket egy idegen embernek! Nem ment el az eszem Dav!
- Kauliz! Ki kérte,hogy vedd át őket! Sajnálom a volt barátnődet,de ez nem volt a kötelességed!
- David! Nem halnánk bele egy-két év szünetbe! Ráadásul ez Billnek jól jönne ihlet gyűjtéshez. Mostanában úgy is panaszkodsz,hogy nincs semmi amivel előrukkolhat. Őszintén,hány olyan banda van akik 10-15 év után tértek vissza a nyilvánosságba,addig pedig tapasztaltabbak lettek Hidd el nekünk is jól jönne. Most gondolj bele,milyen szar érzés lenne az neked,ha azt mondanák,hogy csinálj amit akarsz a gyerekeddel,de dolgozz! Te sem lehetsz ennyire szívtelen! Vagy igen?
- Jól van Kaulitz,összehívom a bandát és megbeszéljük. De ha nemleges lesz a válasz,nem nyavalyogsz nekem.
- Rendben.
1 óra múlva elkezdtük az egész megbeszélést. Több órán keresztül tárgyalt a banda,mindenki más választ adott mindig. Már teljesen el voltam keseredve,mikor Bill igazi testvérhez hűen kiállt értem. Elmondta,hogy min mentem keresztül,hogy nekik se esne jól….nagyjából ugyanazt amit én Davidnak mondtam,csak még több szóban.
Nem sokkal Bill beszéde után drága menedzserünk szavazásra bocsátotta a dolgot. Öcsikém szépen meggyőzte őket mert mindenki mellettem állt. Ezek után nekem még be kellett mennem az irodába merthogy le kell beszélni a lemezkiadóval. Ez is sikeres volt. Csak annyit kértek,hogy csináljunk egy koncertet és egy sajtó tájékoztatót ahol bejelentjük az ideiglenes visszavonulást. És persze megígérjük,hogy egy-egy koncertet néha adunk valamelyik városban. És ha ez még nem minden kérték,hogy mondjam el a teljes igazságot. Nagyon jó mondhatom! De ez a show biznisz!
Majd boldogan mentem vásárolni ikremmel,de mivel elment az idő csak a legfontosabb dolgokat szereztünk be. Bevásárlás közben pedig nem egy kettő paparazzóval találkoztunk,én persze próbáltam rejteni a gyerekeket előlük. Még csak az kéne,hogy lássák őket!
Mikor hullafáradtan hazaértünk még le kellet fürdetnem Chris-t és Charlette.ot. Hál’ istennek holnap anyuék vigyáznak rájuk,Billel bevásárolunk nekik,csak el ne felejtsem megmérni őket,mert anélkül nehezen fogok ruhákat venni. Vajon hány centisek lehetnek már? Na majd holnap,ehhez fáradt vagyok.
- Bill megetetnéd őket? Felírom,hogy holnap mit kell venni a boltban.
- Persze írd csak! Mondtam,hogy amiben tudok segítek neked.
- Köszi.
Na szóval bementem a szobámba Bill után és már szét is néztem. Lássuk csak:
Bevásárló lista
Babáknak:
1. babaolaj
2. baba tusfürdő
3. babasampon
4. rugdalózó
5. más ruhák
6. cumi
7. rágóka
8. cumisüveg
9. tápszer
10. tea
11. kiságy
12. játékok (nagyobb darabok,fulladás veszély miatt!)
13. szobabútor
14. tapéta/festék (kettő színben)
15. babakocsi
16. járóka
17. babakomp
18. játékláda
19. fésű ( puha kefe)
20. gyerekülések
Na és itt volt az a pont,hogy fogalmam nem volt róla,hogy mi kell még. Úgy döntöttem,ezt hagyom és felírom mi kell nekünk még.
Bevásárló lista:
Nekünk:
1. tej
2. zöldségek
3. cukor
4. kóla
5. cigi
Ezt megúsztam ennyivel. Szerencsére Bill bevásárolt múltkor. Így nekem már csak az kell ami idő közben fogyott el.
Most pedig elmegyek aludni,mivel már a kicsik is bedobták a szunyát. Hopp,de nekem még le is kéne fürdenem. Na mindegy…..ezzel 15 perc alatt megvoltam,és mehettem aludni. Remélem,anya holnap reggel felkelt. Nem hagy aludni a kelleténél tovább,akkor én nem végzek. Hajaj sok a meló két kis csöpséggel…….
