Sziasztok! Meghoztam a történet folytatását, ami már jó rég volt. Remélem tetszeni fog, jó olvasást hozzá! :D
7.: David nagy ötlete
Reggel Barbi ébresztett fel, majd együtt mentünk le
reggelizni.
-
Kicsim, ma be kell mennem dolgozni, de ha te
szabadnapos vagy, bejöhetsz velem, úgy mint múltkor. – mosolyogtam rá, de ő
megrázta a fejét
-
Ma én is dolgozom. Sajnos még mindig be kell
járnom, pedig hidd el, néha kihagynám. – bújt hozzá, majd megcsókolt
-
Akkor
hagyd ott! Minek neked mellettem
dolgozni? –néztem a szemébe, ezért láttam rajta, hogy elgondolkodott
-
Mert muszáj.
Sajnos abba kellett hagynunk a beszélgetést, mert Tom
közölte, hogy egy órám van elkészülni és hazavinni Barbit.
Épp időben, David előtt estem a stúdióba, de így is szúrós
szemmel nézett rám. Ajaj.
-
Bill, attól, hogy barátnőd van, még rád is
vonatkozik az a szabály, hogy beérsz időben. Nem érdekel a magánéleted, azt
intézd otthon! – förmedt rám, miközben besétált a bandához
-
Ti meg kezdjetek hozzá a próbához, mert ha nem
végeztek, akkor túlórázni fogtok!
Nem tudom, hogy mi ütött ebbe az emberbe, de nem százas az
is biztos. Régebben nem beszélt velünk így. Ha elkéstünk, akkor csak megszidott,
hogy ejnye - benye, ez egy munkahely. Amióta Barbival vagyok, egyre inkább
kezdi elveszíteni a fejét David. Nem tudom, miért csinálja ezt, de most már jó
lenne, ha abbahagyná.
Szünetben felhívtam Barbit, hogy nem biztos, hogy el tudok
szabadulni a stúdióból, ezért ne várjon rám.
-
Kaulitz, mi lenne, ha a szünetet nem
telefonálgatásra használnád, hanem meglátogatnád a mellékhelységet, hogy ne
próba közben kelljen? - na, tessék, már
nem is beszélhetek a barátnőmmel
-
David,
nem tudom, hogy miért vagy ilyen velem, de már rohadtul unom. Miért nem tudod
elfogadni, hogy boldog vagyok? Mi közöd van ahhoz, hogy mit csinálok a
szabadidőmben? – keltem ki magamból, mire a többiek csak néztek rám
-
Mert nem akarom, hogy a karrieredre menjen az,
hogy nem foglalkozol a bandával. Szeretném, ha még jó sok évig fenn állna az
együttes!
-
Én is ezt akarom, de nem vagyunk robotok! Nekem
is szükségem van valakire, aki mellett boldog vagyok! Barbi mellett ezt most
megtaláltam, de te már is el akarod tőlem venni! Gratulálok, így éred el, hogy
senki ne szeressen és csak munkatársak legyünk, ne jó barátok, amik egykor
voltunk!
A veszekedés után még próbáltunk a srácokkal, de érezhető
volt a feszültség mindenkiben. Sokat
tévesztettünk, elfelejtettem belépni, kimaradt a vokál vagy késett, nem voltak
helyén a hangok; szóval szétestünk. Már nagyon régóta a szakmában vagyunk, de
Davidot ilyennek még nem láttuk, bár nem egyszer volt már ideges. A viselkedése és az érzelmei sajnos kihatnak
a bandára is, ami nagyon nem tesz jót. Három óra értelmetlen gyakorlás után úgy
döntöttünk, hogy hazamegyünk, de természetesen a menedzserünk ezt másképp
tervezte.
-
Gyertek be az irodámba, most! – kiabált ki,
amint meglátta, hogy indulni készülünk
-
Igen? – kérdezte Georg, miközben leült a székbe
-
Hova akartatok menni és miért? Ki engedte meg,
hogy lelépjetek? – nézett ránk szúrósan a foteljéből
-
Haza
akarunk menni, mert elegünk van, és fáj mindenünk, nem kérünk engedélyt
senkitől! – felelte Gustav halál nyugodtan
-
Nem gondoljátok, hogy egy kicsit szemtelenek
vagytok?
-
Kéne? Tudtommal, te próbálsz meg mindenféle
hülyeséget elkövetni annak érdekében, hogy elszakíts minket a normál világtól!
– vetette oda Tom
Még sokáig veszekedtünk vele, de beláttuk, hogy nincs
értelem, ugyanis ő a saját igazát, mi is a magunk igazát hajtogatjuk. Ezután,
David úgy gondolta, hogy jót tenne nekünk egy kis nyaralás, ezért elküld minket
anyuékhoz, Lotische-be; a semmi közepére.
Nyűgösen és fáradtan értünk haza, de ez még mindig nem elég
ott volt Barbi is, akihez kedvesnek kell lennem, mert nem akarom elveszíteni
egy rosszul időzített, rosszul kiejtett és hangsúlyozott mondattal vagy
szóval.
-
Kicsim, ma fáradt vagyok, nem lenne gond, ha
holnap beszélgetnénk? – kérdeztem már az ágyban fekve
-
Nem, dehogy én is álmos vagyok. Jó éjt Bill!
-
Jó éjt Barbi!
A történetek ellenére nem tudtam elaludni. Gondolkoztam.
Vajon David miért ilyen ellenszenves velünk? Mit akarhat ezzel a magatartással?
Nem hiszem, hogy csak a média állhat a háttérben, itt valami más is van.
Szeretném tudni, hogy mi vagy ki az, de egyszerűen nem tudom. Barbi nem lehet
az oka, hiszen őt csak nemrég ismerte meg.
Mindegy, nem gondolkodom ezen tovább, inkább alszom, hátha
rájövök a megoldásra.
