2014. február 15., szombat

2 years

Sziasztok!
 Pontosan ma két éve, hogy létrehoztam ezt a blogot. :) Ennyi idő alatt voltak kisebb nehézségek, de igyekeztem, hogy ebből Ti, olvasók ne vegyetek észre semmit. Próbáltam mindig időben hozni a részeket, vagyis minden héten egyet, de ez nem mindig jött össze. Legutóbb közel egy hónapig nem adtam hírt magamról, és a blogról sem. 
Most, hogy szülinapja van az oldalnak szeretném összegezni ezt a két évet :) :

A jelenlegi állás szerint, 5428 látogatóm volt, ami azt jelenti, hogy egy év alatt 2714-en néztétek meg a blogot, és egy hónapban, ami egy hónapban több mint 226-an látogattátok meg a honlapot.


A blog nyitása: 2012. február 15.


2 közvélemény- kutatás zajlott 


Az oldalra 2 történet került fel, plusz, egy nem saját történet bevezetése.


Két év alatt 9 rendszeres olvasóm gyűlt össze, amiért nagyon hálás vagyok. Jó látni, hogy olvassátok a blogot.


Ami kicsit bánt, hogy 24 hónap alatt 4(!!!) megjegyzés érkezett. Nem hinném, hogy sok időt elvenne az életetekből, hogy írnátok pár szót ( persze nem bántásból mondom).


A blogra két év alatt 3 design került fel.


Bejegyzések közül ez a 64.



  • Ebből rész: 46
  • Más jellegű: 18
A legtöbb látogató 2013 júliusában volt. ( 431 megtekintés)

A legtöbb bejegyzés 2012 szeptemberében volt ( 7 közzététel) 


Végül szeretném megköszönni mindenkinek, akik legalább egyszer itt voltak, a rendszeres olvasóimnak, a kommentelőknek a kedves szavakért és a kritikáért. Jó látni, hogy ennyien érdeklődtök még a banda iránt, még akkor is, ha jelenleg nem annyira aktívak, mint párt éve. Jól esik, hogy ebben a "tökéletes" világban még vannak olyan emberek, akik olvassák a blogomat :)


    

2014. február 9., vasárnap

World behind my wall

Sziasztok! Meghoztam a folytatást, ami igazi semmittevős napot ír le. Jó olvasást hozzá! :D Egy pár szónak most is örülnék!

 6.: Hármasban

Reggel óvatosan kimásztam Barbi alól, aki még ezt sem vette észre, annyira aludt. Egy darabig csak megbabonázva néztem, majd úgy döntöttem, hogy csinálok neki reggelit.
-          Szia, Tom! Mit csinálsz? – mentem le ugrálva a lépcsőről
-          Reggelizem, ahogy látod! De mitől van ilyen jókedved? Csak nem…. – nézett rám sokat sejtő mosollyal 
-          Na, menj a tudod hova, nem volt semmi. – vigyorogtam, mint egy kis tini
-          Jól van öcsi, értem én; nem akarsz beszélni róla.
Ezalatt már javában készítettem a Barbinak szánt reggelit, majd felvittem a szobámba.

-          Jó reggelt szerelemem! – csókoltam meg
-          Szia, Bill! Hmm… ágyba kaja? – nézett rám egy mosoly kíséretében
-          Neked mindent kicsim.
Mindketten megkajáltunk, majd gondolkozni kezdtünk, hogy mit csináljunk ma. Azt tudtam, hogy ha most kimegyek vele az utcára csak így, akkor azonnal lebukunk, ami nem tenne jót a friss kapcsolatunknak. Ezért úgy gondoltam, hogy maradjunk itthon és nézzünk valami romantikus filmet.
-          Tom, jössz velünk filmet nézni? – mentem át a szobájába, kopogás nélkül
-          Nézzek veletek valami full nyálas szerelmes filmet és nézzem végig a csöpögéseteket? Kösz, kihagyom.
-          Ne legyél már ilyen! Megnézzük az általa választott filmet, majd te is mutatsz egyet! Gyere már! – köny9örögtem, tulajdonképpen nem is tudom, hogy miért
-           Jó, de akkor valami brutál horror legyen a másik!
Még csináltam négy adag popcornt és indulhatott is a DVD. Nem mondom, hogy hű de nagy film lett volna a romantikus vígjáték, de azért tetszett. Persze Tom halálra unta magát, és ha jól láttam el is aludt egyszer.  Legalább addig sem beszélt.
Miután vége lett felkeltettem a bátyámat és megnéztünk egy horror filmet, amit ő választott. Barbi nem kicsit ijedt meg egy-egy jelentenél. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a film elejénél még mellettem ült, csak a kezemet fogta, a végénél pedig már teljesen az ölemben volt.
-          Vége van már? – kérdezte tíz percenként
-          Nincs, de nem kell nézned, ha nem akarod. Ki mehetünk, ha neked úgy jobb. – simogattam a hátát
-          Nem kell, kibírom! Megnézem, de azt nem garantálom, hogy aludni is fogok két- három napig.
-          Te inkább a romantikus filmeket szereted jobban? Semmi akció vagy horror? – kérdezte Tom, de fel sem nézett a filmből
-          Nem, nem szeretem az erőszakot. Inkább vígjátékokat nézek szívesen. – válaszolt, de alig fordította a fejét Tom felé
-          Twilight-ot azért meg merted nézni? – poénkodott a bátyám, saját viccén nevetve
-          Tom! – szóltam rá erősen – Hagyd abba! HA fél, akkor fél; nem lehet mindenki olyan mint te vagy én.
-          Jó, bocs, csak hülyültem.
Hamar elcsendesedett a szoba és újra a filmre koncentráltunk, illetve Barbi arra, hogy minél kevesebbet lásson belőle. Miután vége lett a filmnek Tom elment a szobájába, mert elmondása szerint randija lesz. Ketten maradtunk Barbival, így csak egymáshoz bújva szerelmeskedtünk éjfélig. Ekkor úgy gondoltunk, hogy most már ideje elmenni, fürdeni. Először ő ment majd én. Hajnali kettő felé nyomott el minket az álom, úgy ahogy tegnap is. 

2014. február 2., vasárnap

World behind my wall

Sziasztok! Meghoztam az új részt,így egy hónap elteltével, amiben David szemétkedik egy kicsit Billel. Jó olvasást hozzá! :D


5.: I’m not afraid
Első gondolatomat el kellett vetnem, nem anyu volt, hanem Barbi.
-          Jó reggelt édes. – mosolyogtam rá, mire elpirult
-          Szia, Bill, csak szólni akartam, hogy elmegyek. – mosolygott, miközben magam mellé húztam
-           Muszáj elmenned? – pillantottam rá kétségbeesetten, miközben puszilgattam
-          Nem, tulajdonképpen, csak azért akartam, hogy ne zavarjak, ha esetleg programod van. – mondta őszintén, mire felnevettem
Miután felöltöztem kimentünk a konyhába, ahol Tom már tevékenykedett.
-          Sziasztok! –nézet végig a barátnőmön, majd elismerően rám
-          Barbi, ő Tom a bátyám és fordítva! – mutattam be őket egymásnak, mire ők két puszi kíséretében köszöntek egymásnak
Leültünk reggelizni, ami ma tojásrántotta volt. Kiderült, hogy Barbi is vegetáriánus, és állatvédő. Több szervezetet is támogatott már, az állatok megmentésére és gyógyítására. Öröm, volt hallgatni, hogy mennyit jótékonykodott még úgy is, hogy nem anyuci és apuci pénzeli.
-          Ma be kell mennem próbálni, de te is jöhetsz velem, ha szeretnél. Később pedig elmehetnénk valahova. 
-          Rendben, csak előbb segítek a bátyádnak….
-          Nem, nem menjetek csak, fiatalok vagytok…
Komolyan mintha, Tom ötven éves lenne. Hamar elkészültem, ezért Barbihoz mentünk először, hogy lezuhanyozzon és átöltözzön.
-          Szép lakásod van! – néztem körbe, miközben rá vártam
-          Köszönöm, még anyuék vették nekem az egyetemi éveimhez, hogy ne kelljen kollégiumban élnem.
-          Egyetemre jársz? – kérdeztem döbbenten
-          Nem, nem vettek föl, plusz a tandíjat ki sem bírnám fizetni.
Ezután már indultunk a próbaterembe, ahol David már megint kioktatott, hogy hogyan kell énekelni meg minden ilyen egyéb. Egyébként nagyon jó hangulatban telt az egész, tekintve, hogy ott volt a barátnőm, aki mindvégig engem figyelt. Tudtam, hogy most nincs zene, nem tévedhetek, és egy hang sem csúszhat félre. Mikor már harmadszor próbáltatta el velem David ugyanazt rájöttem, hogy mit akar, ezért félre hívtam úgy, hogy a Barbi ne hallj meg a beszélgetésünket.
-          David, tudom, hogy azért csinálod, hogy minél később és kevesebb időd tudjak Barbival tölteni! Miért vagy velem ilyen?
-          Mert nem akarom, hogy minden a karrieredre menjen. Szerelmes vagy, majd kihevered, én sem kis áldozatot hoztam a zenekarért, neked is kell! – förmedt rám a menedzserem
-          Nem érdekel, 16 éves korom óta nem volt egy normális barátnőm, mert mindegyiket elüldözted mellőlem. Más 25 évesnek már családja van, nekem meg senkim.
Nemsokára hazamentünk ahol Barbi komolyra terelte a szót, pedig én mást terveztem.
-          Bill, ez nekem nem megy.  Érzem, hogy te nem akarod elmondani a rajongóknak, hogy mi együtt vagyunk, de én nem akarok bujkálni. Azt szeretném, hogy ha megkérdezik, hogy van-e barátom nyugodtan mondhassam, hogy van, a Tokio Hotel énekese. De az a helyzet, hogy félek tőlük, félek, hogy megtámadnak vagy bármi más.
-          Nem kell félned tőlük. Elfogom mondani nekik, csak nem most rögtön. Az előző barátnőimet sem mondtam el, mert tudtam, hogy nem lesznek velem sokáig. Téged viszont szeretlek, és nem hagyom Davidnak, hogy szétszedje a kapcsolatunkat a hülyeségeivel. Azt szeretném, ha velem maradnál és boldogan élhetnénk. Nem félek elmondani nekik, van bennem annyi, hogy eléjük állok ezzel a ténnyel. Ha valakinek nem tetszik, akkor max. már nem fog szeretni minket.  
-          De az nektek visszaesést jelent és kevesebb pénzt nem? – kérdezte már a sírás határán
-          Nem érdekel, annyi pénzem van, hogy akár életem végig eléldegélhetnék belőle. Szeretlek; hosszú idő óta szerelmet érzek egy lány iránt. Ne utasíts vissza ezért.  
Sikerült meggyőznöm, így nem hagyott el, ami nekem konkrétan világ végét jelentette volna.
-          Megígérem neked, hogy később be fogom jelenteni, hogy a barátnőm vagy.  És nem fog érdekelni más véleménye, csak az számít, hogy mi együtt legyünk. Szeretlek kicsim.

Nemsokára Barbi már a mellkasomon szuszogott, ami, így ennyi év után furcsa érzés volt, de határozottan jó.