Schrei

Sziasztok! Meghoztam a 13.részt, amiben Bill eltűnésével foglalkoznak. Jó olvasást hozzá! :)

13.: Hova tűnt?

-          Mikor beszélt vele utoljára? – kérdezte egy rendőr, mikor kiértek

-      Pár órája, mielőtt elmentem dolgozni, mondjuk nem nagyon figyelt rám, de megszoktam. – tényleg meg voltam ijedve, hiszen a fiam

-          Hogy érti, hogy nem figyelt magára? Összevesztek? – itt már irkált a füzetébe

-  Nem, egyszerűen nem hangolódtunk egymásra még és vannak köztünk nézeteltérések. Mindennapos, hogy összekapunk valamin, de általában ilyenkor a szobájában duzzog vagy – szerintem – a haverjainál van.

-          Felhívta már ezeket a haverokat? – kb. úgy nézett rám, mintha hülye lennék

-          Igazából fogalmam sincs arról, hogy kik a barátai, mert nem mutatta be őket. Egyszer járt itt két fiú, de elzavartam őket, mert nem akartam, hogy Bill elmenjen velük.

-      Hogy néztek ki ők? Le tudná írni őket? A fiáról esetleg tudna adni nekünk egy képet, hogy kereshessük?

-        Itt a kép. A srácokra nem emlékszem pontosan, de mindkettőjüknek barna oldalt felvágott enyhén hullámos haja volt és az egyiknek szemöldök a másiknak ajak piercingje volt. Ha jól láttam az az egyiknek a jobb kezén volt valami tetoválás.

-    Rendben, köszönjük. Őket is elkezdjük keresni, hátha tudnak valamit. Ön is nézzen körbe a városban, hátha csak elkószált és hazajön pár óra múlva.

-          Oké!

Ezután még volt pár kérdése Bill szokásairól és a barátairól is, de nem nagyon tudtam segíteni, hiszen nem mond nekem semmit sem. Csak annyit tudok, amennyire rájöttem magamtól vagy amennyit Leona mondott nekem, legvégső esetben kihúztam pár infót Billből. A rendőröknek megpróbáltam a legtöbb segítséget nyújtani, mert meg kell találnom a fiamat. Ezután már ténylegesen elkezdtük a keresést, amiben részt vettem én is, mert nem tudtam tétlenül ülni a lakásban és várni a csodára. Lehet, hogy mire visszaérünk már otthon lesz, de mi van, ha valami baja esett?

Első utam Leonához vezetett, aki még nem is tudott a történtekről, így kiakadt, amikor elmondtam neki. Tudom a volt barátnőmről, hogy simán felveszi Bill telefonját és szólt volna mindenképpen, ha Bill nála lett volna.

-          Leona, sajnálom. Elmentem dolgozni és mikor hazaértem már nem találtam.

-          Sajnálhatod is! Mi van, ha valami baja esett? Belegondoltál abba, hogy mit érzek én? Normális vagy? Elmondtam neked, hogy Billben ne bízz meg vakon. Akármit mond, járj utána. Nekem is hazudozott, akkor neked nem? Hogy voltál képes egyedül hagyni?

-          Leona, egész életében legyek mellette és figyeljem? Meg kell adni neki a szabadságot, mert ezzel csak fokozom az ellentéteket kettőnk között. Nem igaz, hogy egy 15 éves gyereket nem lehet magára hagyni pár órára. Én már 10 évesen egyedül voltam egész nap, csak este jöttek haza anyuék, mégsem szöktem el otthonról.  Bill direkt csinálta ezt! Amúgy, ahelyett, hogy velem ordítasz, elkezdhetnénk keresni a fiunkat! 

-          A fiamat, akarod mondani!

-          Most ezen fogunk összeveszni? Tudtommal kettő ember kell ehhez!

-          Én neveltem, te egy órára nem voltál képes vigyázni rá!

-          Leona, kezdjük el keresni, mert ennek nincs értelme. Te ingázz az én házam és a tiéd között hátha valamelyikünkhöz megy és hívd fel a rokonokat. Én pedig kint keresem az utcán.

Tudom, hogy ilyen esetben a legrosszabb egymást hibáztatni, ezért nem is akartam elkezdeni ezt Leonával. Tudom, hogy Bill milyen, valószínűleg csak ránk akar ijeszteni egy kicsit. Valószínű haza fog jönni hozzám, csak kell neki egy pár óra.

Elindultam a környező bevásárlóközpontokba, hátha látták arra felé, kérdezgettem még a hajléktalanokat is, de semmi. A kórházban is érdeklődtem, de nem regisztráltak Bill Kaulitz nevű beteget. Már órák óta furikáztam a kocsimmal, minden eldugott zugot megnéztem, minden szembejövő embert megkérdeztem, de semmi. Ekkor jutott eszembe, hogy régi elhagyatott épületeknél kellene keresnem. A haverjait egyszer már ott megtaláltam. Legalább is nagyon hasonlított a stílusuk Billéhez.

Egy régi gyárnál kerestem először, ami a lakásomhoz van közel. Annyira bemerészkedtem gyalog, hogy azt hittem, észrevettek, de szerencsére, az épületben világos, kint pedig sötét volt. Billt persze itt sem találtam, csak engem egy fiatal srác.

-          Srácok, zsaru! – kiabált mögöttem

-        Nem vagyok rendőr! A fiamat keresem és arra gondoltam, hogy talán itt van. – mondtam mikor beljebb léptem

-          A fiadat? Kisfiukkal nem üzletelünk; keresd máshol! – valószínű a főnökük volt

-      Nagyjából veletek egykorú, és hasonló érdeklődésű; azért jöttem ide. – próbáltam normálisan beszélni, mert talán tudnak segíteni

-          Biztos vagy te ebben? Hogy hívják a srácot? Talán segítünk….

-          Bill Kaulitz.

-          Bill a te fiad? – láttam, hogy megdöbbent a bandavezér – Nem tudjuk, hogy hol van. Két társunk most ment hozzátok, mert sürgősen meg kell találnunk, ugyanis tartozik nekünk!

-       Srácok, ez nem az én dolgom, csak azt tudom, hogy otthon nincs. Hagyott egy levelet és ennyi. Nem tudjátok megsaccolni, hogy merre mehetett?

-      Ha tudnánk, már rég kórházban lenne! Imádkozz, hogy te találd meg előbb és ne mi! Ja és a zsaruknak egy szót se erről a helyről, mert még nagyobb baj érheti Billt!

Hát ez remek! Konkrétan pár 15 év körüli fiú keresi még a fiamat, mert tartozik nekik, engem meg konkrétan megfenyegetett az a pár suhanc. Most legyél okos, Tom!

Terveimmel ellentétben elmentem Leonához, aki most éppen otthon várt a csodára. Elmondtam neki az egészet elejétől a végégi, de szerintem nem nagyon fogta fel, amit elregéltem neki. Úgy láttam, hogy semmi értelme beszélni a volt barátnőmmel, mert nem érti. Nyilván én is be vagyok pánikolva, főleg most, hogy pár kölyök konkrétan vadászik a fiamra, de azért meghallgathatna.

Leona után jobbnak láttam, hogyha értesítem erről a rendőrséget, mert így még erősebben fogják keresni.

-     Azt mondja, hogy egy elhagyatott helyen voltak a fiuk és megfenyegették magát a fiát pedig keresik egy tartozás miatt?

-       Igen, pontosan ezt mondtam el hosszabban. – kezdett idegesíteni a rendőr - Nézze, ha nem mi, akkor ők fognak rátalálni. Nekem viszont élve kell a fiam. Nem merek egyelőre többet mondani róluk, így is sokat beszéltem. Meg kell találnunk!

Amint befejeztem a rendőrrel jött egy telefon, hogy menjek ki a telepre, ahonnan jöttem.